coldsystem.online

Klímavédelem

A vállalkozás klímavédelem fontosságát 1-es pioritásként kezeli.Erre vonatkozó mind az EU és mind a magyar rendeleteket ,törvényi szabályozásokat betartja!

Nemzetközi egyezmények:

Bécsi Egyezmény:

Montreáli Jegyzőkönyv:

A tudományos felfedezés hangsúlyozta a CFC-k használatának csökkentésének sürgősségét, és a Bécsi Egyezmény1 (1985, keretjogi aktus) és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv2 (1987) elfogadásához vezettek, amely az első nemzetközi, globális léptékű technológiai klímagázokat szabályozó jogi eszköz volt. Az eredeti Montreali Jegyzőkönyv3 csak az öt legelterjedtebb CFC (köztük az R-11 és az R-12), valamint a három halon (tűzoltóanyagként használt) termelésének 50 %-os csökkentését írta elő 1998-ra. A Bécsi Egyezmény biztosította a jogi keretet az egyezmény részes felei számára, hogy törvényi és közigazgatási intézkedéseket hozzanak. A Jegyzőkönyv menetrendet írt elő az érintett ORLA-k termelésének és fogyasztásának fokozatos megszüntetésére. A fejlődő és a fejlett országokra eltérő feltételek vonatkoztak. Ezeket az Ózon Titkárság felügyelte29 . A Jegyzőkönyvet még négyszer vizsgálták felül, és igazították ki, Koppenhágában (1992), Montrealban (1997), Pekingben (1999) és Kigaliban (2016). A kiigazítások során az ütemezés módosult és a hatálya alá eső anyagok köre bővült. A kigali módosítás fontossága abban áll, hogy a szabályozást a HFC-k használata is kiterjesztette, és kibocsátásuk 85%-os csökkentését irányozta elő, 2019. január 1-jén lépett hatályba31 . 2010-re a megállapodásnak 197 aláírója volt, és a CFC-k és más ózonlebontó anyagok felhasználását és gyártását 98%-kal csökkentették, a maradék rész a HCFC-k számára hagyták fenn, bár ez a vegyületcsoport mint tudjuk erős üvegházhatású. Jelenleg a Kigali-módosítás hatálya alá 100 vegyület tartozik31 . A becslések szerint a Montreali Jegyzőkönyv 7–12 évvel késleltette az éghajlatváltozást4,. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) becslése szerint az ózonréteg 2050- re összeomlott volna a Montreali Jegyzőkönyv nélkül, ami azt eredményezte volna, hogy az UV-index mértéke drámaian megnőtt volna5 . Egyes kutatások szerint a Montreali Jegyzőkönyv több előnnyel járt az éghajlatváltozás mérséklésében, mint a kiotói protokoll6 . Becslések szerint a Montreali Jegyzőkönyv kibocsátás csökkentése tíz-hússzor hatékonyabb volt, mint a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakából származó csökkentés7

Kiotói Jegyzőkönyv 1997:

A jegyzőkönyv részletes kötelezettségvállalásokat tartalmazott az üvegházhatású gázok csökkentésére. A Kiotói Jegyzőkönyv 2005-ben lépett hatályba. Ezt a jegyzőkönyvet 141 ország ratifikálta, amelyek összesen a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 61%-áért felelősek. Az üvegházhatású kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállaláson túl, a Kiotói Jegyzőkönyv számos további kötelezettséget írt elő, amelyeket a részes államoknak teljesíteniük kell: az energiahatékonyság fokozása; az üvegházhatású gázok elnyelőinek védelme és hatékonyságának fokozása, az előnyös technológiák fokozottabb használata; valamint az emberi tevékenységből eredő üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyilvántartására szolgáló nemzeti rendszerek létrehozása 2007-ig.

EU célkitűzései:

Az EU célkitűzése, hogy 2050-re gyakorlatilag kivezeti az F-gázok felhasználásának lehetőségét, ezáltal is csökkentve a klímaváltozás negatív hatásait. 

EU-s szintű jogszabályok:

 Az EU F-gáz rendelet magyar nyelven az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202400573

EU ORLA rendelet:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202400590 

A képesítésekről és képzésekről szóló Bizottság (EU) 2024/2215 végrehajtási rendelet a következő linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024R2215

Magyar szabályozás: 

A klímagázokkal kapcsolatos új (2025-ös) hazai előírások egységesen 2025. március 1. napján lépnek hatályba.  A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény

https://njt.hu/jogszabaly/2024-87-00-00.0 – 1-20. § és 1. melléklet

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)

https://njt.hu/jogszabaly/2024-458-20-22

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2025. (I. 13.) EM rendelet

https://njt.hu/jogszabaly/2025-1-20-8Y

Részlet a szabályozásból:

Az EU ORLA11 rendeletének legfőbb szabályai:

 A rendelet gyakorlatilag betiltja az ORLA-k használatát, ami azt jelenti, hogy magukat a gázokat, vagy azzal működő berendezéseket tilos forgalomba hozni, értékesíteni, importálni, exportálni, a hűtőközegeket szervicélra felhasználni. A jogszabály 2014. december 31-éig engedte a szabályozott anyagok hűtő-, légkondicionáló- és hőszivattyú-berendezésekben az ORLAkarbantartási célú felhasználását, ha azok regeneráltak, vagy újrafelhasználtak voltak. 2015. január 1-jétől tilos az ilyen hűtőközegek szerviz célú felhasználása is. Az ilyen töltetű hűtőkörök addig üzemeltethetők még, amíg hűtőköri beavatkozás nem válik szükségessé a szervizelésük, karbantartásuk során. Amennyiben hűtőköri beavatkozás válik szükségessé már csak a lefejtés és megsemmisítés lehet a hűtőközegek legális életútja. Itt emeljük ki, hogy a büntető törvénykönyv nevesíti az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést, amely letöltendő szabadságvesztéssel szankcionálható12